.mw-parser-output .video-game-reviews{float:right;clear:right;margin:0 1em 1em;text-align:center;padding:0}.mw-parser-output .vgr-left{float:left;clear:left;margin:0 1em 1em 0}.mw-parser-output .vgr-none{float:none;clear:left;margin:0 1em 1em 0}.mw-parser-output .vgr-single{width:23em}.mw-parser-output .vgr-edit-on-wikidata{border:1px solid #a2a9b1;border-top:none;padding:0.2em;background:#d1dbdf;font-size:88%;font-weight:bold}.mw-parser-output .video-game-reviews table{border:1px solid #a2a9b1;margin:0;font-size:88%;width:100%}.mw-parser-output .video-game-reviews td,.mw-parser-output .video-game-reviews th,.mw-parser-output .video-game-reviews caption{border:1px solid #a2a9b1;vertical-align:middle}.mw-parser-output .video-game-reviews caption{border-bottom:none;background:#d1dbdf;text-align:center;padding:0.2em 0.4em}.mw-parser-output .video-game-reviews th{background:#eaecf0}.mw-parser-output .vgr-awards td{background:#f2f2f2}.mw-parser-output .vgr-hrow th{background:#e8f4f8}.mw-parser-output .video-game-reviews .table-na{color:#707070}.mw-parser-output .vgr-reviews,.mw-parser-output .vgr-reviews tr:last-child td,.mw-parser-output .vgr-reviews tr:last-child th{border-bottom:none}.mw-parser-output .vgr-title,.mw-parser-output .vgr-subtitle,.mw-parser-output .vgr-awards tr td:first-child{font-weight:bold}.mw-parser-output .mw-collapsed .vgr-title{display:inline}.mw-parser-output .video-game-reviews table tr td:first-child,.mw-parser-output .vgr-awards td{text-align:left}.mw-parser-output .video-game-reviews table tr td.vgr-center{text-align:center}.mw-parser-output .video-game-reviews .vgr-stacked{border-top:none}@media(max-width:720px){.mw-parser-output .video-game-reviews{width:100%;float:none;clear:both;margin:0}.mw-parser-output .video-game-reviews table{display:table}.mw-parser-output .video-game-reviews caption{display:table-caption}}Рэакцыі
Агрэгатар | Адзнака |
---|---|
Metacritic | 83/100[1] |
Публікацыя | Адзнака |
---|---|
AllGame | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
CVG | 4/5[3] |
Edge | 8/10[4] |
EGM | 9.25/10[5] |
EP Daily | 8/10[6] |
GameFan | 92/100[заўв 1] |
GameRevolution | B−[8] |
GameSpot | 6.4/10[9] |
Hyper | 95%[10] |
IGN | 8.1/10 (N64)[11] 7.9/10 (Wii)[12] |
Jeuxvideo.com | 17/20[13] |
N64 Magazine | 91% (JP)[14] 91% (PAL)[15] |
Next Generation | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Nintendo Life | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
ONM | 90%[18] |
Video Games (DE) | 85%[19] |
Cubed3 | 9/10[20] |
Officiel Nintendo Magazine | 98%[21] |
Mario Kart 64 (яп.: マリオ カート 64, Хэпбёрн: Mario Kāto Rokujūyon) — гоначная відэагульня, распрацаваная кампаніяй Nintendo Entertainment Analysis and Development і выпушчаная ўпершыню ў Японіі 14 снежня 1996 года кампаніяй Nintendo эксклюзіўна для платформы Nintendo 64. Таксама яна выпускалася для кітайскай iQue Player у 2003 годзе, для Wii і Wii U Virtual Console у 2007 і 2016 гадах, і для Nintendo Switch Online + Expansion Pack 25 кастрычніка 2021 года. У лінейцы «Mario Kart» гэта адна з найбольш удалых гульняў і часта яе назваюць адной з найвялікшых гульняў усіх часоў.[22][23]
Гульня ўключае ў сябе 4 турніры, па чатыры трасы ў кожным. Усе трасы вельмі яркія, разнастайныя і запамінальныя. Прайшоўшы спаборніцтва на максімальнай складанасці, гулец адкрывае для сябе новы экстра-ўзровень, у якім можна прайсці тыя ж самыя трасы, але ў адлюстраваным варыянце.
Акрамя стандартнага спаборніцтва, прысутнічаюць рэжымы адзіночнай гонкі і бітвы. Для бітвы адводзіцца 4 спецыяльных арэны. Мэтай гэтага рэжыму з’яўляецца знішчэнне трох паветраных шарыкаў у кожнага саперніка. Гулец, які страціў усе шарыкі, пераўтвараецца ў бо-бомбу, якая гэтак жа можа перасоўвацца па арэне і падрываць гульцоў, якія на ёй засталіся.
У Mario Kart 64 можа гуляць да чатырох чалавек, у рэжыме split-screen (падзелены экран).
Гулец можа выбраць аднаго з васьмі персанажаў. На выбар прапаноўваюцца:
У іншым моўным раздзеле ёсць больш поўны артыкул Mario Kart 64(англ.) Вы можаце дапамагчы праекту, пашырыўшы бягучы артыкул з дапамогай перакладу. |